Noch rührt sich der Teufel

Ördög már veletek Eljött-e Nagy László költészetének ideje? Népszabadság • Szablyár Eszter • 2005. július 16. Nem ő mérettetett és mérettetik meg a kritikákban, ő maga a mérőedény Kép: MTI - Molnár Edit - Nagy László költészete provokáció, a mai napig abszolút érvényes - nyitotta meg Prágai Tamás író a Fiatal Írók Szövetségének háromnapos szakmai táborát tegnap Iszkázon. Aktuális-e a huszonhét éve halott Nagy László költészete, aki holnap lenne 80 éves? - erről beszélgetett az új generáció. Hajdan szülőház - most emlékmúzeum a Bakonyalján. Takaros parasztház Iszkázon, a falu végén. - Van ebben a kertben valami bukolikus, szent hangulat - mondja Alexa Károly irodalomtörténész, aki - végigélve a Nagy László-mitológia alakulását - arra volt kíváncsi, mit látnak ebből a fiatalok - Nagy László az elmúlt évtized egyik nagy kárvallottja. Lassan kiszorult az átalakuló irodalmi gondoskodásból, és nem lett része a megszülető új kánonnak - mondja Prágai. - Valóban sajátos karriertörténet az övé, a mitizálódástól a kiirtatásig - reagál Bokányi Péter irodalomtörténész. - Egy idő után Nagy László szoborrá kövült az elemzésekben, amit már nem lehetett tovább faragni. Csak ledönteni. Erre szövetkeztek a hatvanadik születésnap alkalmából rendezett debreceni emlékülésen a fiatal nemzedék tagjai 1985-ben, miközben Nagy kortársai még a költő ősi erejét emlegették. Nagy László költészete valóban ősi erő. Kezdetben derűvel, bizakodással és hittel átitatva, később szorongató kétségekkel. Tragikum, fenség - az irónia és a játékosság elemeivel gazdagítva. Karakán erkölcsi világból felépítve. - Önmagán túlmutató morál Nagy Lászlóé - fogalmaz Alexa. A költő metaforikus dalait, himnuszait, hosszú énekeit, sajátos prózakölteményeit, képverseit elemezve a kritika nem jut közös nevezőre. - A hatvanéves recepciótörténet során hol elismerik, hol poétikai hiányosságokat rónak fel neki - mondja Bokányi. Sokszor még tanultságát, intellektusát is megkérdőjelezik. - Mindig zavart, hogy Nagy László bírálói lírájának intellektualitását hiányolják. Én inkább sokrétű kulturális anyagot asszimiláló intellektusáról beszélnék - jegyzi meg Ekler Andrea kritikus, irodalomtörténész. - És bár ijesztő produktumokat teremt néha a jubileumi igyekezet, az apropók legalább biztosítják, hogy időszakonként újragondoljunk, újraolvassunk egy-egy életművet. Nagy László költészetéhez vonz a kérdezés kifinomult technikája mellett az a közvetlenség, ahogy megszólítja az olvasót. Az odafordulás, a megszólítás művészete. És különösen fontosnak érzem Nagy László nyelvét, amelyben olyan jó megmerítkeznünk az e-mail és az sms köbüki nyelvű világában. - Nagy László egyszerre volt személyes és archaikusan egyetemes - csatlakozik Nagy Gábor költő. - Nem ő mérettetett és mérettetik meg a kritikákban, ő maga a mérőedény. S noha Nagy László huszonhét éve halott, magunkra ismerünk versvilágában. - Nem zárom ki, hogy eljöhet még Nagy László ideje - idéz erre Bokányi Péter Kálmán C. György 1989-es tanulmányából. - Eljött - fűzi hozzá. - Nagy László egy interjúban üzenetképpen annyit hagyott ránk, a "holnap kölkeire": ha lesz arcuk, csókolom őket - idéz Ekler Andrea. - Itt vagyunk.