Die Julinummer der Literarischen Rundschau ist erschienen

Megjelent az Irodalmi Szemle júliusi száma

a a a 2008. július 14. hétfő 12:33 | korpas

Pozsony| Úgy is feltehetnénk a kérdést, vajon lehet-e kirekesztő az irodalomtörténet-írás, mely a nemzeti irodalom egészét vállalja fel, új szempontok, nézőpontok, kánonok kereszttüzében?! Lassan egy éve lesz, hogy a Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett, háromkötetes, közel két és félezer oldalas A magyar irodalom történetei című kötet borzolja a kedélyeket.

A múlt év szeptemberében Poszler György esztéta, irodalomtörténész, filozófus fogalmazta meg kritikáját az Élet és Irodalomban, majd Rónay László (Vigilia) és Vasy Géza (Magyar Napló) kritikája – hogy csak néhányat említsünk! – tette szóvá azokat a kapitális melléfogásokat, melyeket az említett kiadvány tartalmaz. A szakmabeliek össztüzét az a tanácskozás vállalta fel, melyet a közelmúltban a Magyar Írószövetség székházában rendeztek, s melyről Németh Zoltán Az irodalomtörténet-írás mátrixai című sok szempontú, szakavatott értekezése számol be az Irodalmi Szemle legújabb számában. Hogy szabad-e, lehet-e a nemzeti irodalmat a kánonok és egyéni értelmezések kényekedve szerint szabdalni, arra a konferencia felszólalói adtak csattanós választ. Eltekintve attól, hogy a kisebbségi irodalmak rangos képviselői (az esetek többségében) még az említés szintjén sem szerepelnek a kötetben, a nemzeti irodalom kiemelkedő alkotóinak (Ady Endre, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Németh László, Kassák Lajos, Déry Tibor, Nagy Lajos, Örkény István, Ottlik Géza és mások) munkássága is sok kívánnivalót hagy maga után. Németh Zoltán szerint a „több értelmezői nyelv keverésével, egyfajta korlátozott hibriditás fenntartásával”, a „kint is, bent is” játék eseteivel „mind az univerzális, mind a fragmentált irodalomtörténet híveinek céltáblájává” vált a kiadvány. Az Iródia évtizedei címmel Duba Gyula foglalkozik a lap hasábjain a mozgalom megalakulásának 25. évfordulójával. Közli a folyóirat az idei Posonium Irodalmi és Művészeti Díj átadásán elhangzott értékeléseket, köszönti a jubilánsokat, Mayer Juditot és F. Kováts Piroskát, s Intelmek és tanulságok címmel olvashatjuk Aich Péter esszéjét, aki István király Intelmeitől Balogh Edgárig érően fejti ki következtetéseit. Angyalosi Gergely vendégkritikájában Esterházy Péter (Semmi művészet című) legújabb regényével foglalkozik, a Múlt és emlékezet rovatban pedig Csáky Károly és Hála József tanulmányát olvashatjuk Ipolyi Arnold születéséről és gyermekkoráról. A kritika rovatban Gyüre Lajos írása jelent meg Tóth Elemér (Tölgyek című) legújabb kötetéről és Szalay Zoltán kritikája Baranyovics Borisz (Szerjozska Szuflé című) verseskötetéről. A szépirodalmat Öllős Edit, Czapáry Veronika, Tandori Dezső és Gágyor József versei, valamint Sándor Zoltán és Luisa Castro novellája képviseli. Somogyi Tibor felvételei a Posonium Irodalmi és Művészeti Díj átadásán készültek. (zsolt)