Gaál, Aron

1952-ben született Budapesten a Lónyai utcában két utcányira a halhatatlan József Attila költő szülőházától. Budapestnek ez a híres kerülete a Ferencváros egyetemi ifjúságával, híres templomaival, nevezetes vásárcsarnokával, átjáró-házaival, pincelabirintusaival, régi bérpalotáival sajátos hangulatú volt. Szülőháza közelében játszódik a Molnár Ferenc világhírű, meg is filmesített ifjúsági regénye: „A Pál utcai fiúk”. Itt található a Bakáts tér, a Tompa utca, a Korvin köz, ahol az 1956-os forradalom meghatározó eseményei, harcai folytak. Ez a városrész és különös emberei ihlették meg az Oscar-díjas filmrendezőt, Szabó Istvánt is. Éltek itt bolgárkertészek, morva fegyverművesek, német iparosok, zsidó nagykereskedők és persze az iskolák révén professzorok, a templomok révén papok mindenféle felekezetből. S persze írók, festők, szobrászok, színészek. Ez a városnegyed akkoriban egy olyan mozaikokból összeálló képet mutatott, ami még megőrizte az 1900-as évek feltörekvő Budapestjének, az osztrák-magyar monarchia második fővárosának egykori hangulatát, nagyvonalúságát, nyitottságát a világra, polgárosodó erkölcsét, ami egyszerre volt szent és profán.

Az otthonul szolgáló polgári lakás eredetileg hét szobáját abban az időben a kommunista rezsim döntése nyomán öt család lakta. Az együttlét nem volt zavartalan, de a különböző sorsú emberekkel való együttélésre nevelt. A családnak maradt két szoba ablakaiból a Dunára, a Gellért hegyre, a Budai Várra lehetett látni. A család sokgyökerű volt. Anyai ágon Bajor, horvát, svájci-olasz, jász, apai ágon magyar és székely, ez utóbbinál némi breton és normann beütéssel. Az anyai ágon főtisztviselők, nagykereskedők, nagyiparosok, az apai ágon középbirtokosok, papok, egyetemi tanárok, egy színésznő Gál Franciska, egy író Gál /Gaál/ Mózes, s egy 1848-as tábornok, a székely hadak vezére Gál Sándor alkották azt a családot, amibe a költő beleszületett.

A szülők baráti körébe sok művész tartozott például a Tamási Áron író, Naczon Frigyes szobrász, Latinovics Zoltán színész, Szinnyei Merse Pál festőművész unokája, Szabó Lőrinc költő fia, Kosztolányi Dezső költő fia. A velük való gyerekkori találkozások meghatározóak lettek. Minthogy az lett 1956 élménye is. Az apja nyakából látott képeket: a Sztalin szobor ledöntését, a Pertőfi hídon a molotov koktéloktól égő tankokat, a Ferenc körúton a törpévé zsugorodó halottakat, az utcáról az ablakon át behúzott sebesülteket a négyéves gyerek emlékezete soha nem tudja elfelejteni, minthogy azt sem, hogy anyai nagyaja megjárta a Rákosi börtönét, apját is nagyapját is megkínozták a hírhedt AVH-s központban, az Andrássy út 60-ban. Ezekkel a gyökerekkel egy fiatalember vagy befelé fordulva próbálja önmagát felépíteni, vagy kitárulkozik a világra. Vagy szemlélődő, elemző, vagy cselekvő változtatni akaró lesz.

Ki tudja végül is milyen okokból, de az utóbbi került a lélekben, a belső indíttatásokban fölénybe.

12 éves korában találkozik az első /plátói/ szerelemmel, aminek hatására írni kezd. 15-16 éves korában írt zsengéit apja művész barátai figyelemreméltónak találják. 17 éves, amikor első verse megjelenik nyomtatásban, ezt több is követi.

Ebben az időben kiváló tanuló, aki bölcsésznek készül. A felívelőnek induló pálya azonban hamarosan megtörik, mivel egy márciusi 15-i szervezkedés miatt eltanácsolják az egyetemről. Ezután egy ideig munkásként dolgozik, majd elvégzi a Külkereskedelmi Főiskolát. Külkereskedőként dolgozik, előbb csak keletre, majd a rendszer enyhültével nyugatra is utazhat. Közel 10 éves hallgatás után újra kezd írni. József Attila halálának 50. évfordulójára írt verse nagy feltűnést kelt. 35 éves ekkor. …………………… címmel megjelenik első kötete, majd a belső száműzetés élményét feldolgozó Ovidius fecskéi. Nevét igazán ismertté a világban szétszóródott perzsa eredetű, hol a Római Birodalommal szövetséges, hol ellene harcoló, később a honfoglaló magyarokhoz csatlakozó a török hódoltság idejéig önálló nyelvet beszélő lovas katona nép a jászok /jazigok/ kulturális vezetőinek felkérésére íródott Jász Himnusz teszi. A verset több lap is közli egyidejűleg. 7000 példányban adják ki, ami kevésnek bizonyul így kéziratban terjed. Kijut a világban szétszóródott jászokhoz, például Svájcba, Németországba, Svédországba, Kanadába, USA-ba, Ausztráliába. Felhangzik a magyarországi jásztelepülések főterein több ezres tömegek előtt, archiválja a nemzeti televízió és a nemzeti rádió. Megzenésíti a Budapesti Zeneakadémia tanár-professzora Borsodi László.

Ezt követően az egyházak engedélyével orgonaváltozata felhangzik jász ünnepekkor a templomokban.

Egyszólamú változatát operaénekesek is repertoárba veszik. Többszólamú változatát

világot járó kórusok éneklik, zongora, fúvós, gitár átiratát, nagyzenekari változatát szólisták és zenekarok egyaránt előadják. Színpadi játék-és táncjáték is készül belőle, valamint grafikai sorozat és képeslap is.

A Jász Világtalálkozó alkalmából a Pilis hegységből leszállított többtonnás sziklára /jászok köve/ felkerül utolsó három versszaka, Jászladányban. Jászberényben a magyarországi jászok „fővárosában” az egykori Jász Kapitányok Emlékparkjában, és a jászok főtemploma melletti történelmi relikvia Rákóczi fejedelem keresztje mellett egyaránt más-más verésnek idézetet olvasható. A Jász Himnuszt eddig szlovákra, szerbre, eszperantóra fordították. Jelenleg van folyamatban német, angol, héber nyelvekre történő fordítása.

A siker hatására kiadják a jászságban írt verseinek gyűjteményes kötetét „Angyalok vértben” címmel. A jászokkal Gaál Áron igazán szoros kapcsolatba, az egyetemről történő eltiltása után kerül, amikor Budapestről elköltözik a családja Pilisjászfalun található kúriájába.

A sok nemzetiségű Pilis hegységben kerül szoros kapcsolatba szlovákokkal, svábokkal, szerbekkel. Gyulai felesége Magdolna révén közelebbről is megérinti a román kultúra, hiszen anyósát gyakran felkeresi Koszta Rozália és Kohán György román szármasású festőművész, akinek egy-egy festménye hatására egy-egy verse is születik. Ezek és a gyulai hangulatokból táplálkozó versek a Gyufalángok című kötetben látnak napvilágot. A városi Könyvtárban és a Százéves (anno 1840) művész kávéházban bemutatott kötet többszáz fős hallgatóságot vonz. Ezután letelepedésre hívja a város, aminek anyósa halála után tesz eleget. Beköltözik a százéves műemlék, sok művészt vendégül látó polgárházba, de tovább ápolja jász, szerb, szlovák, német kapcsolatait és keresi majd megtalálja a kapcsolatot az élő, modern román kultúra képviselőivel is elsősorban a Gyulával történelmileg, földrajzilag, gazdaságilag, kulturálisan egyaránt kapcsolatban lévő Aradon élő román írókkal, költőkkel, szobrászokkal, festőkkel, színészekkel, zenészekkel. Rendszeresen néha hetenként is Aradon jár, több aradi művész a lakásán a laktanya utca 10-ben is felkeresi. A román kultúra felfedezése készteti a kétnyelvű Ponton irodalmi antológia elindítására. A megvalósulásban döntő szerepe van mind Vasile Dan költőnek, mind a segítőkész román íróknak, kultúrpolitikusoknak és a Mirador könyvkiadónak. Az antológiát követően jelenik meg bilingvist kötete A végtelenség 35 pillanata (Infinitul 35 de clipe), melyről Constantin Butunoi költő és Cheorghe Mocuta ír a Buletinul de Arad, az Observator és az Arca című lapokban. A magyarországi románság részéről a kötetet a méhkeréki családból származó a Balcescu Líceum igazgatójaként dolgozó, Gyulán élő Czeglédiné, dr. Gurzao Mária méltatja. A románia magyarság részéről Karácsonyi Zsolt költő (Arad–Kolozsvár) és Péter Szabó Ilona publicista ír róla (Arad). A kötet aradi bemutatóját megtiszteli Sofronie Drincec püspök a magyarországi román ortodox egyház képviseletében. A kötet meghívást kap a Budapesti Román Kulturális Központba Calin Fabian nagykövet révén, az APLER-t képviselő Daniela Tomescu pedig Bukarestbe hívja meg. A szegedi bemutatót követően műsort készít a könyvről a magyarországi román rádió főszerkesztője Cimpian Péter, a Pécsi Könyvvásár után meghívást kap Kölnbe és Stuttgartba. Gaál Áront visszavárják a szerbiai Varsác-ra is, ahol korábban három nyelven magyarul, románul szerbül adták elő verseit. Több ízben járt Szerbiában ahol több szerb költőt mondhat barátjának. Útjai során Zrenjaninban, Debeljacsán, Scarenovacon, Pancevoban voltak irodalmi estjei, több rádió és újságinterjú készült vele. Többször járt Szlovákiában is, otthoni meghívására. Verseiben szerb és szlovák nyelven történő kiadása otthoni könyvkiadók gondozásában folyamatban van.

A szervezők Gaál Áron verseit a megszokottól eltérő módokon is közönség elé vitték. Felhangzottak operaáriák között, orgonahangverseny meghatározó részeként, néptánc és népdal blokkok között. Ezek az alkalmak nagy tömegeket vonzottak templomokban és színpadokon, sikerült a produkciók sokfelé történő meghívását eredményezte.

Az ötvenedik születésnapra került kiadásra a Bukó/forduló című követet, mely az elhallgattatás, a cenzúra éveiben íróasztalfióknak írt versekből közöl 2 × 50-et, úgy, hogy a kötetet jobbról, balról is olvasható. Idén került az olvasókhoz a Keresztút című kötet, mely az Istent kereső, Istennel vitatkozó, Istent olykor elfelejteni akaró mai ember kétségeit, dühét, fájdalmát, gyötrődését, elesettségét önti lírai formába. A kötet megjelenését minden magyarországi történelmi egyház támogatta.

Gaál Áron emellett meséket is ír. Eddig három mesekönyve jelent meg: A kék bolt, A fénytkiáltó kakaska, Tavasztleső őszi eső címmel, a negyedik Cifrapalota címmel nyomdában van.

Gaál Áron egy évig volt a Napjaink című folyóirat főszerkesztője. Jelenleg a Gyulai Hírlap külső munkatársa. Ír szini és zenekritikákat, esszéket recenziókat. Megnyit képzőművészeti kiállításokat. A Békéscsabai Jókai színház két művésze versválogatásaiból CD-t az Aradi Maresch Béla színművész pedig kazettát készített. Egy abszurdot: Szerelem négy hangra, és egy történelmi játékot: Kő kövön címmel is írt. Ezek még nem kerültek bemutatásra. Egy szálloda tulajdonos kérésére verses irodalmi étlapot írt, ezenkívül egy Kleiderman stílusú könnyűzenei CD szövegírója. Mindez persze kirándulás, ami mégsem a verstől el, sokkal inkább a vers felé vezet. Az író hazája az olvasó, vallja. Azért ír meséket, mert az olvasást

már óvodás korban el kell kezdeni, fenti kitekintései azt a célt szolgálják, hogy a jó irodalom minél szélesebb rétegekhez jusson el, akik közül talán lesz néhány aki így eljut a versekhez is.

Irodalmi tevékenységéért és kultúraszervező munkáért 2004 május 1-én Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása napján és alkalmából Gaál Áron a Jászságban Szent-György díjat kapott. 2004 május 14-én pedig Aradon kapott román irodalmi díjtat Infinitul 35 de clipe (A végtelenség 35 pillanata) című könyvéért, amit Cornéliu Ungureanu professzor irodalomtörténész méltatatott Temesvárról.

Az összeállítás a 2001-es Jászberényi, a 2002-es Szolnoki, a 2003-as Zrenjanini, a 2004-es szegedi, a költőt bemutató irodalmi estek bevezető előadásainak összegfoglaló (az elemzéseket kihagyó rövidített) szerkesztett változata.