Tandori Dezső legújabb prózakötete önéletrajzi regény: regény is, életrajz is. A szerz? „a tandori”-t próbálja körüljárni – mint alkotót, mint idősöd?, esend? embert, és az álszerénységet félretéve mint jelenséget –, ám mivel félig-meddig fikciós m?r?l van szó, ehhez természetesen nem használja fel következetesen pályájának minden elemét. A Tandoritól megszokott módon önmagára is s?r?n reflektáló szöveg az életpálya mellett egyszersmind az alkotói pálya újabb állomása is, újabb el?relépés azon az úton, melyet ? „regényt-írni-tanulásának” nevez. A m?b?l egyértelm?en kiérzik: fontos egzisztenciális pillanat érkezett el a szerz? életében 2006-ban. Kételyei, küzdelmei, kínjai fogságában Tandori azt vizsgálja, lehet-e író tovább, és ha igen, hol a helye egy olyan irodalmi közegben, mely egyszerre hagyja figyelmen kívül és emeli piedesztálra. Váratlan ajándék a szerz?t?l az önéletrajzi kötet, melyben kíméletlen ?szinteséggel és öniróniával enged bepillantást az olvasónak már-már remetei életvitelébe, ugyanakkor termékenyen hagy nyitva kérdéseket. Munkájával Tandori csattanós választ ad az utóbbi két évtizedben született m?veit (és tán nem mellesleg: fordításait is) ért kritikákra: kétségtelen, hogy A komplett tandori kimagasló darabja a még most is alakuló, gyarapodó életm?nek. Minden esély megvan arra, hogy a Palatinus Kiadó gondozásában a 2007-es Könyvfesztiválra tervezett kötet megjelenése az esztend? egyik kimagasló irodalmi eseményévé váljék.
Részlet a kötetb?l az oldalon található.
Neueste Kommentare