Gyurkovics, Tibor

Budapest–Rákosfalván született, 1931. december 18-án. Költ?, író. Édesapja, Gyurkovics Henrik jogot végzett, 1938 és 1945 között a Százados Úti Székesf?városi Községi Kenyérgyár igazgatója, három évig hadifogoly, majd segédmunkás. Édesanyja Riedel Gizella, egy jómódú tejkeresked? lánya. Gyurkovics Tibor 1942 és 1948 között a budapesti piarista gimnáziumba jár, az iskolák államosítása után ez az intézmény Ady Endre Gimnázium néven m?ködik tovább. Itt érettségizik 1950-ben. Származása miatt nem veszik fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadja.

Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál normás, éjszakai m?szakban, végül szeptemberben felveszik a Gyógypedagógiai F?iskolára. Annak elvégzése után 1953 és 1955 között pszichológusi oklevelet szerez az ELTE BTK-n. Szakdolgozatát József Attila értékelésének a verseiben megnyilvánuló szinesztéziájáról írja. 1955–1957-ig a Gyógypedagógiai F?iskola el?adója, majd tanársegédje, közben a F?iskola Csalogány utcai gyakorlóiskolájában értelmi fogyatékosokkal foglalkozik. 1956-ban a forradalmi bizottság elnöke a F?iskolán, ezért meghurcolják és elveszti állását. Egy évig kisegít? iskolai tanár K?bányán, majd 1958 és 1960 között vezet? pszichológus a József utcai központi gyermekgondozóban. 1960-tól 1968-ig az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben pszichológus a n?i zárt osztályon, majd a férfi ambulancián, kés?bb a munkaterápiás osztályon. Itteni tapasztalatai számos regényében és versében jelennek meg (Ne szeress, ne szeress; Pótmajom és a Lipóciában versciklus a Kenyértörés c. kötetben).

1968-tól írásaiból él, bár vannak más kötöttségei is. Így a Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakért?je 1966-tól 1970-ig, 1988 és 1992 között a veszprémi Pet?fi Színház dramaturgja, 1989–1991-ig az Új Id? szerkeszt? bizottsági tagja. 1991-t?l a Lyukasóra cím? tévém?sor állandó résztvev?je, 1992-t?l az azonos cím? folyóirat alapítója és szerkeszt? bizottsági tagja. 1991 és 1995 között a Magyar Írókamara társelnöke, 1992-t?l a Magyar M?vészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa (fél évig), 1995-t?l a Magyar Írók Egyesülete elnöke.

Els? feleségét?l, Salzmann Máriától négy gyermeke született: Gertrúd (1957), Dorottya (1958), Rita (1961) és Mónika (1966). Második felesége Németh Kornélia, harmadik felesége Földváry Györgyi.

Verseket 15 éves kora óta ír, els? verseit Hárs László közölte a Népszavában. A Vigília 1958-as májusi számában Rónay György mutatta be költeményeit (Varázsló; Erdei manó tánca; Hajnal). Els? mesterei és példaképei Weöres Sándor és Pilinszky János. Els? verseskönyve, a Grafit 1961-ben jelent meg. Eddig 49 kötete jelent meg. Sokoldalú. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, (többnyire groteszk) színm?veket és publicisztikát is ír, ezért nevezik ?t ketten is – Szeghalmi Elemér és Hernádi Gyula – a magyar irodalom pentatlonistájának, illetve öttusa bajnokának. Ötvenedik kötetében saját családjának állít lírai monumentumot: Alibi – szubjektív regény, vagyis konfesszionális hazugság. (Megjelent a Hitelben 1996 és 1998 között, hét folytatásban.) Állandó publicisztikai rovata van a Lyukasórában, a Premier cím? színészmagazinban és a Kisgazdapárt hetilapjában, a Kis Újságban.

A Kráter Kiadó Hétfátyol címmel megkezdi Életm? sorozatának kiadását. Ebb?l eddig nyolc kötet jelent meg:

Gyerekversek, 2001.

Gyerekregények, 2001.

Novellák 3-4., 2002.

Színm?vek 5-6., 2003.

Versek 7-8., 2004.

A Magyar Napló 2005-ben folytatásokban közli új m?vét Skizofrén történelem címmel.

Díjai, kitüntetései: József Attila-díj (1982), IBBY-díj (1985), Bölöni-díj (1987), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992) Kossuth-díj (1994), Magyar Örökség Díj (1997), Magyar M?vészetért Díj (2001).

Az életrajzot írta TASI JÓZSEF és ÉZSIÁS ERZSÉBET.