Múlt és Jöv? Lap-és Könyvkiadó

A Múlt és Jöv? folyóirat, majd könyvkiadó az egyik legrégibb, és legtovább fennálló magyar lap- és könyvkiadó. 1911-ben alapította Patai József, és 1944 márciusáig, a német megszállásig folyamatosan m?ködött. Az akkor közel egy milliós magyar zsidóság kulturális és m?vészeti orgánuma volt. 1988-ban, a magyarországi rendszerváltozás történelmi eseményét kihasználva újította fel K?bányai János. A folyóirat 1994 óta egészült ki könyvkiadóval, amelynek m?számai évr?l évre dinamikusan n?nek. A folyóirat és a könyvkiadás közös szerz? és szerkeszt?i gárda, s részben közös olvasóközönség révén kölcsönösen kiegészítik egymást. Olvasóink és a legkülönböz?bb nyelveken magyar emlékekb?l táplálkozó, vagy magyar témákkal foglalkozó szerz?ink - diaszpóra a diaszpórában - a világ legkülönböz?bb pontjain élnek, Magyarországon kívül: legtöbben Izraelben, Nyugat-Európában és az USA-ban.

A Múlt és Jöv? Lap- és Könyvkiadó programja szorosan kapcsolódik a magyar zsidóság rendszerváltozás utáni talpra állásának szociológiailag is megragadható igényeihez. Kiadja az új, a koruk változásaira reagáló új zsidó irodalmat, a magyar zsidó történelem kutatásainak eredményeit, valamint az elmúlt száz év zsidó szellemi termésének az újrafelfedezése során összegy?jtött és aktualizált szellemi kincseket becsatolja az egyetemes magyar (s ezen keresztül) a világ szellemi vérkeringésébe. Ez annál is inkább fontos, mert valaha a judaizmus egyik legjelent?sebb központja Magyarország volt, s olyan szerz?k, mint, Vámbéri Ármin, Goldziher Ignác, Bacher Vilmos, Blau Lajos, Heller Bernát, Scheiber Sándor, Hahn István és még sokan mások, az egész világon ismertek. S az ? emlékük, szellemi pozícióik ébrentartása, örökségük gondozása és továbbépítése mind itthon és mind a világban gazda nélkül maradt. Err?l a szellemvidékr?l indultak olyan nemzetközileg is ismert jelent?s szerz?k, mint Molnár Ferenc, Arthur Koestler, Efraim Kishon, Georges Mikes, vagy számos világhír? hoolywoodi filmforgatókönyv író, vagy rendez?. A holocaust nemcsak a magyar zsidóság történelmét pusztította el, de megannyi ragyogó karriert tört derékba a koncentrációs táborokban. Az ? munkájukat és szellemüket folytatjuk, azzal is, hogy nevüket és m?vüket szeretnénk megismertetni az egész világgal. Ilyen Pap Károly a prózaíró, s Ámos Imre a fest?: ?k az egyszerre zsidó és modern ?sök, akikre szellemi azonosságunkat visszavezetjük.

A kiadó a világ friss judaisztikai m?veib?l, a legkülönfélébb nyelveken született zsidó irodalmat magyar fordításokban adja közre. A szorosan vett zsidó tárgyú témákon túl érdekl?dik a tolerancia, a multikulturalizmus és a nonfiction irodalom iránt is. A negyedéves lap tematikus számai is egy-egy könyv-antológia igényével lépnek fel. Az utóbbi évek egy-egy ország zsidóságára koncentráló számainak egyik funkciója, hogy az ottani zsidó szellemi fórumokkal és személyiségekkel kapcsolatot teremtsünk. Ennek egyik legjobban sikerült momentuma az izraeli, a lengyel, a francia, a német zsidó, vagy zsidó érdekl?dés? értelmiséggel és m?helyeikkel való kapcsolatfelvétel. Az 1998-as és 99-es évet - mind a folyóiratunk témáiban, s mind a könyvkiadásunkban - az 1848-as magyar szabadságharc és forradalom 150-es évfordulója, valamint Izrael állama születésének 50-es évfordulója határozta meg. A 150-es évforduló egyúttal a magyarországi zsidók magyar zsidókká válásának a mozzanata is. Ez az egész magyar történelem egyik meghatározó eseménye, mert a felszabadított-felszabadult zsidó energiák lökték Magyarországot a modernitás sínjére. Ez a tény legalább olyan meghatározó, mint a sínpár végállomása: a magyar holocaust.

Az új évezred els? éveit szeretnénk kell? méltósággal kezdeni, s egyúttal minél több külföldi partnerrel közrem?ködni a szellem tartományaiban (szféráiban) annak érdekében, hogy a jöv? évezred és a jöv? század békésebb és humánusabb legyen, mint az el?z?ek.