Szilárd Rubin

* 6. September  1927, Budapest † 14. April 2010, Tapolca. Er war zehn Jahre, als seine Mutter bestattet wurde. Später starb auch der Vater auf gewaltsame Weise, sodass er als Waise zurückblieb. Sein erster Roman, das „Hühnerspiel“ erschien 1963.

Ernő Gondos – ein zeitgenössischer marxistischer Kritiker des „Hühnerspiels“ – wertet das Werk so: „Aber wie ist der historische Standpunkt dieses Buches? Und überhaupt: Wie ist die Mentalität dieses Buches? Keine sozialistische. Es überragt durch seine heldenhafte Haltung beschränkte Kritik. Jedoch ist seine Mentalität auch nicht antisozialistisch. Für Rubin schienen die geschichtlichen Umbrüche des vorhergehende Jahrzehnts die Verwirklichung einer für ihn fremden Notwendigkeit.“  Die verständliche Verlegenheit des Kritikers, der Roman spiegelt nicht den Zeitgeschmack, gerade damals machten die großen Zeitgenossen, Pilinszky und Szentkuthy, gleich auf ihn aufmerksam, der letzte nannte ihn einen „wirklich modernen, heutigen Werther“; und dann später wirkte er auch auf die Literaturpraxis. 1997 schrieb Péter Esterházy über ihn einen aufmerksame und begeisternde Erinnerung und Würdigung.

Am 14. April 2010 starb er in Tapolca nach langer Krankheit daheim.

Werke: „Hühnerspiel“ (1963), „Einzelne Ruinen“ (1985), „Fest der unschuldigen Kinder“ (2012)

Quelle: Verlagsseite „Magvető”

Rubin Szilárd (1927-2010)

1927-ben született, Budapesten. Tízéves volt, amikor édesanyját eltemették. Később az apja is és az egész családja meghalt, erőszakos halállal. Első regénye, a Csirkejáték 1963-ban jelent meg.

Gondos Ernő – a Csirkejáték egyik korabeli marxista kritikusa – így értékelte a művet: „De milyen is ennek a könyvnek a történelemszemlélete? És egyáltalán: milyen ennek a műnek a mentalitása? Nem szocialista. Ez kitűnik a hős viselkedésének korlátozott kritikájából is. Ám a mentalitás nem is antiszocialista. Rubin számára a megelőző évtizedek történelmi változásai egy számára idegen szükségszerűség megvalósulásának tűnnek.”A kritikus zavara érthető, a regény nem volt a korízlés hív tükre, ugyanakkor a nagy kortársak, Pilinszky és Szentkuthy azonnal felfigyeltek rá, utóbbi „igazi modern, mai Werther”-nek titulálta; és azután később is hatott irodalmunkra. 1997-ben Esterházy Péter írt róla figyelmes és rajongó visszaemlékezést, méltatást.

2010. április 14-én hunyt el tapolcai otthonában, hosszas betegség után.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Csirkejáték (1963, 1981, 2004), Római egyes (1985, 2010), Aprószentek (2012)